Ami Szolnokot országosan is ismertté tette – Alispáni iratok 1901.

Szabó István: Ami Szolnokot országosan is ismertté tette
(SZML Alispáni iratok. XIV. 11/1901. sz.) 

A művészeti egyesület megalakítása érdekében 1901. január 5-én az alábbi felhívást szerkesztette: „…Dr. Wlassics Gyula miniszter úr ő Nagyméltóságának jelentékeny évi segélyével, Szolnokon, festő művész-kolóniát szándékozunk létesíteni. Maga a város közönsége egy ilyen kolónia létesí-tésének messze ható társadalmi és kulturális horderejét fölismervén, egy kétezer négyszögöl igen értékes területű ingatlant díjtalanul engedett  át a kolónia építkezésére. A festő-telep azonban, mely 12 műteremből, s az érkező és települni szándékozó művészek befogadására ugyanannyi lakrészből állna, csupán az állam segélyéből, a város által felajánlott  telken föl nem épülhet.

A társadalom erőinek: apróbb és nagyobb erőforrásainak kell egyesülni arra, hogy e nagyszabású kulturális mozgalom erős alapokra helyeztessék s a magyar szellem és tehetség fejlesztésének iskolájaként, a messze jövőben is fönntartassék. Hajlékot akarunk építeni, melynek lakói a magyar lélek teremtő ihletét ápolják; templomot és oltárt, melynek küszöbén annak papjai, művész lelkük kozmopolita jellegét levetkőzve, kizárólag a magyar Géniusznak áldoznak. A magyar jellemnek, népéletnek és szokásoknak kultuszát kívánjuk az „aranykalásszal ékes rónaság”, a magyar Alföld legmagyarabb vármegyéjének központjában meghonosítani, hogy annak tűzhelyén a magyar styl hódító fegyverré izmosodva, helyet követelhessen magának, a nemzetek művészetének iskolájában s világgá terjedt családjában.

E magasztos nemzeti czél érdekében helyén valónak látom, hogy vármegyém közönségének a szépért és jóért mindenkor lelkesülő, minden ízében magyar közönségéhez folyamodjam. 

Czélunk az, hogy egy vármegyei művész egyesületet alakítsunk, mely a Szolnok város által felajánlott  telket átvéve, annak már ez év folyamán kiépítendő parkjában atelierjeit és lakásait fölépíttetné. E vár-megyei szépművészeti-egyesületnek két osztályba sorozott   tagjai lennének; nevezetesen:

1/ Alapító tagok, kik egyszer s mindenkorra 200 koronát fizetnek.2/ Rendes tagok, kik évenként 12 koronát fizetnek.A rendes tagok kötelezettsége hat évre szólna. Az egyesület tiszta jövedelmének az alapszabály-okban meghatározott  hányadából képek vásároltatnak, melyek a tagok között  kisorsoltatnak. A rendes tag tagsági jegyének számával, az alapító tag pedig minden egyes alapítvány után öt szám-mal vesz részt a sorsolásban. Egy egyén, testület vagy község által több alapítvány is jegyezhető.

Az alapító tagoknak jogukban áll meghatározni, hogy alapító tagsági díjukat hány évi részletben kívánják lefizetni. Amennyiben azonban erre nézve nem nyilatkoznának: – az esetben aláírásukkal az egy összegben való fizetésre vállalnak kötelezettséget. 

Mindezek előadása után, vármegyém minden művész-barátját és erkölcsi testületét tisztelettel fölkérem, hogy amennyiben viszonyuk engedné, a mellékelt nyilatkozaton több alapító és rendes tagsági alapítványt is jegyezni s az alá-jegyzett   nyilatkozatot hozzám folyó évi január hó 31-ig visszaküldeni méltóztassanak.

Szolnokon, 1901. január 5.                 

Teljes tisztelettel:

Lippich Gusztáv
főispán

Hozzászólás