Megújult a Szolnoki Művésztelep

Szolnok talán egyik legszebb része a Zagyva mesevilágot idéző ártere és annak környéke: a vékonyka folyó varázslatos világa csupán egy karnyújtásnyira található a belváros zsongásától. A Zagyva folyó partján, a régi vár helyén, egy hatalmas park mélyén 118 év óta itt folyamatos alkotómunka folyik.

Magyarország legrégebbi, máig működő művésztelepének létrejötte, illetve Szolnok jelentősége a képzőművészetben egy osztrák festőművész, August von Pettenkofen nevéhez köthető, aki 1851-ben járt először városunkban, majd újra és újra visszatért. Olyannyira lenyűgözte az itteni táj szépsége és az itt élő emberek kedvessége, hogy Európa-szerte hírét vitte a településnek, s idecsábította a külföldi és magyar festőket is. 109. április 28-án megalakult a Művészeti Egyesület, a Szolnoki Művésztelep kevesebb mint 2 év alatt, a régi szolnoki vár helyén épület fel, ünnepélyes átadására 1902. június 29-én került sor. Elsőként épült meg azzal a céllal, hogy lehetőséget biztosítson az ország kiemelkedő képzőművészeinek az optimális körülmények közötti alkotáshoz.

A kezdetektől a mai napig kiemelkedő tehetségű képzőművészek viszik hírét a Szolnoki Művésztelepnek és a város szellemi életének. Az itt folyó munka magas színvonalú, a hagyomány és a minőség iránti igény kötelezi az alkotókat.

Szinte lehetetlen felsorolni minden egyes művészt, aki megfordult és alkotott a művésztelepen,  de a nagy, neves alkotók közül Deák-Ébner Lajos, Mednyánszky László, Fényes Adolf, Aba-Novák Vilmos, Zádor István, Chiovini Ferenc, Koszta József, valamint a Pólya testvérek neve is Szolnokhoz köthető.

Tizennyolc évvel ezelőtt a Szolnoki Művésztelep negyedik, máig is tartó korszakába lépett. A működtetés szerkezeti változásai, a műteremlakások használatba vételének új rendszere, az egyre bővülő szakmai kapcsolatok, a közéleti funkciók és a tevékenységi kör szélesedése ezalatt az idő alatt indokolttá tette egy további fejlesztés megvalósítását. A Szolnoki Művésztelep és az egykori vár területének fejlesztésére a megyeszékhely által megalkotott átfogó turizmusfejlesztési stratégia részeként kerül sor. A megújulás keretében felújításra kerültek a műteremlakások, a művészkert, grafikai műteremmel és szobrász műhellyel bővült a telep, kiépítésre kerültek parkolók, belső utak, valamint szálláshelyek létesültek, s hamarosan létrejön a szakmával és a közönséggel való kapcsolattartás jegyében egy új látogatóközpont is, mely magában foglal egy korszerű galériát, irodákat és egy rendezvénytermet valamint egy többfunkciós alagsori helyiséget, melyben a látogatók az egykori szolnoki vár feltárt falazatát is megtekinthetik.

Mindez lehetővé teszi, hogy az alkotás nyugalmát megőrizve a telep méltó módon, napjaink igényeihez igazodva tölthesse be azt a funkcióját, amelyre az egyedülálló értékű hagyománya és a ma elvárásai kötelezik, annak érdekében, hogy a város büszkesége maradhasson, és még többen elmondhassák egy rendszeres kiállítás-látogató szavaival élve: ide mindig nagyon jó jönni.

Verebes György, Munkácsy Mihály-díjas festőművész vezette Magyar Örökség-díjas Szolnoki Művésztelep ma sokkal többet jelent annál, mint egy helyszín, ahol értékes alkotómunka folyik. Egy gyűjtőpont ez, amely, akár a homokóra átfolyó nyílása, kapcsolatot teremt az ország kulturális, szellemi élete, a nemzetközi áramlatok, valamint a helyi lehetőségek között

Hozzászólás