Jenei Gyula – Verebes György: LÉGSZOMJ

“Jenei Gyula legújabb verseskötetében bevackolja magát a jelenbe, és velünk együtt várja, hogy a járványnak így vagy úgy, de vége legyen. A 2020-as tavaszi karantén kezdetétől írja jegyzetverseit, ahogy egy költő tudósít a „harcmezőről”: pátoszmentesen, de a tényekre és lelki összefüggésekre koncentrálva. A kötet olvasása közben egyfelől megkérdőjeleződnek az alapvető szokásaink, a másik iránti bizalmunk, illetve saját túlélésünkbe vetett hitünk; másfelől ezek a változások egyre inkább abszurd és elmosódott képet mutatnak emberségünkről.
Verebes György grafikái is ezt az élményt erősítik: a közös, nagy rettegés arctalan, elmosódott figurái, „szörnyű csodafajzatai” küzdenek saját és mások félelmeivel – többnyire önmagukban.
A Légszomj tehát épp ellentéte a lírai én megszokott katarzisainak: nem egy nagy, gyógyító kilégzés, hanem megannyi visszatartott levegővétel. Úgy látszik, amíg egy tüdőnyi levegő van a bolygón, addig vers is lesz, vagyis a valóságot egy fokkal könnyebben el lehet viselni.”
/Karap Zoltán/

A kötet ITT rendelhető meg.