Verebes Gy\u00f6rgy fest\u0151m\u0171v\u00e9sz ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si kollekci\u00f3j\u00e1nak megk\u00f6zel\u00edt\u00e9se kapcs\u00e1n, id\u0151legesen f\u00e9lret\u00e9ve megszokott m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti vizsg\u00e1lati szempontjainkat, a t\u00e1rlat k\u00fcl\u00f6n\u00f6s c\u00edm\u00e9nek \u2013 Sz\u00f3ma sz\u00e9ma \u2013 ind\u00edttat\u00e1s\u00e1ra k\u00f6nnyed filoz\u00f3fiai s\u00e9t\u00e1t kell tenn\u00fcnk.<\/p>\n
Plat\u00f3nnak \u2013 akit \u00e9lete sor\u00e1n senki sem l\u00e1tott nevetni \u2013, a Krisztus el\u0151tti \u00f6t\u00f6dik \u00e9s negyedik \u00e9vsz\u00e1zad g\u00f6r\u00f6g filoz\u00f3fus\u00e1nak egyik k\u00e9sei dial\u00f3gusa a Phaid\u00f3n, amelyben Phaid\u00f3n elmes\u00e9li Sz\u00f3krat\u00e9sz utols\u00f3 napj\u00e1t, utols\u00f3 besz\u00e9lget\u00e9s\u00e9t tan\u00edtv\u00e1nyaival. Sz\u00f3krat\u00e9sz a l\u00e9lek halhatatlans\u00e1ga melletti \u00e9rveit hangoztatja: az ember testb\u0151l \u00e9s l\u00e9lekb\u0151l \u00e1ll, de igazi ismeretek megszerz\u00e9s\u00e9re csak a l\u00e9lek k\u00e9pes. A l\u00e9lek magasabb rend\u0171 teh\u00e1t a testn\u00e9l, uralkodik felette, ugyanakkor azonban a test b\u00f6rt\u00f6n is a l\u00e9lek sz\u00e1m\u00e1ra. Plat\u00f3n ezt k\u00e9t sz\u00f3val fejezi ki: sz\u00f3ma \u2013 (a test) \u2013 sz\u00e9ma (a l\u00e9lek s\u00edrja). Ezut\u00e1n a dial\u00f3gusban a l\u00e9lek halhatatlans\u00e1ga melletti \u00e9rvek \u00e9s az ellenvet\u00e9sek \u00e1ltali c\u00e1folatok kiv\u00e9d\u00e9se k\u00f6vetkezik. Mindennek f\u00e9ny\u00e9ben, illetve e t\u00e9tel \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9ben kell m\u00e9rlegeln\u00fcnk az alkot\u00f3, Verebes Gy\u00f6rgy r\u00e9gebbi \u00e9s \u00fajabb k\u00e9peib\u0151l felf\u0171z\u0151d\u0151 m\u0171egy\u00fcttes\u00e9nek rendez\u0151elv\u00e9t, amelyet \u00edgy fogalmazott meg a fest\u0151: \u201eA k\u00e9pek arr\u00f3l a t\u00e1ncr\u00f3l mes\u00e9lnek, amit a l\u00e9lek \u00e9s a szellem a testbe rejtve lejt abban a vil\u00e1gban, amelyet v\u00e9gs\u0151 soron saj\u00e1t mag\u00e1b\u00f3l saj\u00e1t akarattal \u00f6nmaga teremt. Ez a t\u00e1nc minden teremtett l\u00e9ny t\u00e1nca, az alkot\u00f3\u00e9, a n\u00e9z\u0151\u00e9, mindannyiunk\u00e9.\u201d<\/p>\n
A figur\u00e1lis fest\u00e9szetnek \u2013 amelynek roppant m\u00e9ly, t\u00f6bb \u00e9vezredes hagyom\u00e1ny\u00e1hoz kapcsolhat\u00f3 Verebes Gy\u00f6rgy pikt\u00far\u00e1ja is \u2013 az alapja, k\u00f6zponti kateg\u00f3ri\u00e1ja az alak, a figura. A figuralit\u00e1s, a figura-k\u00f6zpont\u00fas\u00e1g helyett azonban a Verebes-m\u0171vek befogad\u00e1s\u00e1hoz pontosabbnak \u00edt\u00e9lem a test megjel\u00f6l\u00e9s\u00e9t: a fest\u0151 az emberi testre koncentr\u00e1l, az emberi testet mint l\u00e9lekb\u00f6rt\u00f6nt t\u00e1rja el\u00e9nk. Az \u00faj testk\u00e9pek megjelen\u00e9se azt a dilemm\u00e1t veti fel, hogy a fest\u00e9szet kor\u00e1bbi ember\u00e1br\u00e1zol\u00e1sai, a l\u00e1tv\u00e1nyszer\u0171en megid\u00e9zett emberi alak helyett mi\u00e9rt v\u00e1lt fontosabb\u00e1, els\u0151rend\u0171v\u00e9 a test megjelen\u00edt\u00e9se? Mert nemcsak n\u00e9z\u0151pontv\u00e1ltoz\u00e1sr\u00f3l van sz\u00f3, hanem m\u00e9lyebb ind\u00edt\u00e9k \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9s\u00e9r\u0151l: a test m\u0171v\u00e9szeti anal\u00edzis\u00e9nek hat\u00e1rozott sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1r\u00f3l. A test val\u00f3j\u00e1nak l\u00e1ttat\u00e1s\u00e1r\u00f3l.<\/p>\n
A k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6rt boncolgatva Sturcz J\u00e1nos m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz mutat r\u00e1 A heroikus ego lebont\u00e1sa c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1ban: \u201eA kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet mez\u00edtelen testet alkalmaz\u00f3 alkot\u00e1sai m\u00e1r nem \u00e9rtelmezhet\u0151k az akt hagyom\u00e1nyos interpret\u00e1ci\u00f3s keretein bel\u00fcl. Az ezredv\u00e9gen ugyanis a test k\u00e9pe alapvet\u0151en megv\u00e1ltozott mind a tudom\u00e1nyban, mind a m\u0171v\u00e9szetben. Kil\u00e9pett a klasszikus akt idealiz\u00e1l\u00f3-eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00f3, a testet k\u00edv\u00fclr\u0151l \u00e9s t\u00e1volr\u00f3l, szoborszer\u0171 eg\u00e9szk\u00e9nt \u00e9rtelmez\u0151 szeml\u00e9let\u00e9b\u0151l, s egy ill\u00fazi\u00f3kt\u00f3l \u00e9s idealiz\u00e1l\u00e1st\u00f3l mentes fizikai testk\u00e9p fel\u00e9 mozdult el\u2026\u201d Verebes Gy\u00f6rgy kor\u00e1bban a test r\u00e9szleteivel, az arcokkal \u00e9s a kezekkel szembes\u00edtett, m\u00edg az \u00faj kompoz\u00edci\u00f3kban m\u00e1r a teljes alakkal demonstr\u00e1l. Mindehhez seg\u00edts\u00e9g\u00fcl h\u00edvja a t\u00e1ncot, a test mozg\u00e1ssal, testtart\u00e1ssal kialak\u00edtott, kifejez\u00e9st koncentr\u00e1l\u00f3 alakzat\u00e1t: a v\u00e1sznon kimerev\u00edtett testpillanatok r\u00f6gz\u00fclnek, \u00e9s az \u00e1ltaluk hordozott, \u00e1ltaluk s\u0171r\u00edtett \u00faj n\u00e9z\u0151pontokkal megjelen\u00edtett test-k\u00e9p s\u00falyos jelent\u00e9seket t\u00e1rhat fel.<\/p>\n
Tulajdonk\u00e9ppen az arcok \u00e9s a kezek kor\u00e1bbi, itt is bemutatott kompoz\u00edci\u00f3i a teljes alak, a teljes test l\u00e9nyeges \u00fczeneteket hordoz\u00f3 elemeik\u00e9nt jelennek meg, de a hi\u00e1nyutal\u00e1sok, a r\u00e9szlethangs\u00falyok, a nagy\u00edt\u00e1sok, a kiemel\u00e9sek r\u00e9v\u00e9n. Verebes Gy\u00f6rgy arc- \u00e9s k\u00e9zk\u00e9peinek jelent\u00e9sk\u00f6r\u00e9t faggatva fontos hangs\u00falyoznunk, hogy az arcok nem is emberi arcok, hanem tit\u00e1nportr\u00e9k, a kezek meg nem egyszer\u0171 kezek, hanem mudr\u00e1k, vagyis t\u00e1vol-keleti, \u0151si k\u00e9zj\u00f3ga-helyzetek lek\u00e9pez\u00e9sei. Vagyis Verebes Gy\u00f6rgy m\u0171veir\u0151l a g\u00f6r\u00f6g mitol\u00f3gia isteneinek h\u00e1nyatott sors\u00fa, hatalmi harcokba kevered\u0151 \u00e9s hatalom s\u00fajtotta gyermekei n\u00e9zn\u00e9nek r\u00e1nk, ha felnyitn\u00e1k a szem\u00fcket. Amik\u00e9nt az arckompoz\u00edci\u00f3k, a mudr\u00e1k eset\u00e9ben is id\u0151ben \u00e9s t\u00e9rben t\u00e1voli jelens\u00e9gek mot\u00edvumait id\u00e9zi meg a fest\u0151: a hinduizmus \u00e9s buddhizmus ama szertart\u00e1sos k\u00e9zmozdulatait, illetve k\u00e9ztart\u00e1sait, amelynek sz\u00e1zn\u00e1l t\u00f6bb v\u00e1ltozata van a tantrikus szertart\u00e1sokban. \u00c9s t\u00fall\u00e9pve a g\u00f6r\u00f6g mitol\u00f3gia \u00e9s a keleti szellemis\u00e9g szimbolikus tartom\u00e1nyain, eme arck\u00e9pek \u00e9s k\u00e9zk\u00e9pek hat\u00e1svil\u00e1g\u00e1t \u00e1t\u00e9lve el\u00e9rkezhet\u00fcnk a m\u0171vek \u00e1ltal k\u00f6zvet\u00edtett pszichikai hat\u00f3er\u0151kh\u00f6z, a medit\u00e1ci\u00f3k ter\u00e9hez, bels\u0151 \u00e9n\u00fcnk, a l\u00e9lek fel\u00e9 fordul\u00e1s \u00f6szt\u00f6nz\u00e9s\u00e9hez. Megfoghatatlan, behat\u00e1rolatlan terekben j\u00e1runk, soha nem l\u00e1tott, soha nem ismert arcokkal szembes\u00fcl\u00fcnk, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s k\u00e9ztart\u00e1sokat, k\u00e9zmozdulatokat tanulm\u00e1nyozhatunk, amelyekben nem fedezhetj\u00fck fel a megszokott gesztusokat. K\u00fcl\u00f6n\u00f6ss\u00e9geik vizu\u00e1lis embl\u00e9m\u00e1kk\u00e9nt az eml\u00e9kezet\u00fcnkbe v\u00e9s\u0151dnek.<\/p>\n
\u00c9s az arc- \u00e9s k\u00e9zk\u00e9pek sorozat\u00e1hoz kapcsol\u00f3dva itt \u00e1llnak el\u0151tt\u00fcnk az \u00fajabb, a teljes testet megid\u00e9z\u0151 k\u00e9pek: a mozg\u00e1s, a t\u00e1nc pillanataiban megragadott \u00e9s megjelen\u00edtett csupasz f\u00e9rfitest-id\u00e9zetek. A m\u0171vek szeml\u00e9l\u00e9s\u00e9hez n\u00e9h\u00e1ny jellemz\u0151re felh\u00edvhatjuk a figyelmet. \u00cdgy a k\u00fcl\u00f6n\u00f6s testhelyzetekre eml\u00e9keztethet\u00fcnk, amelyek nem h\u00e9tk\u00f6znapi m\u00f3don \u00e1ll\u00f3, \u00fcl\u0151, t\u00e9rdel\u0151, guggol\u00f3, fekv\u0151, t\u00e1maszkod\u00f3 poz\u00edci\u00f3k, hanem mindig valami furcsas\u00e1ggal \u00e1thatott pozit\u00far\u00e1k. A testeknek nincs konkr\u00e9t befogad\u00f3 tere: hat\u00e1rtalanok, behat\u00e1rolatlanok a k\u00f6zegek, \u00e9s e sejtelmes k\u00f6zegekben mintha valamin\u0151 gomolyg\u00f3 \u00fcress\u00e9g fojtogatna. A megfoghatatlans\u00e1g, a v\u00e9gtelens\u00e9g atmoszf\u00e9r\u00e1ja lengi k\u00f6r\u00fcl a testeket, amelyeknek fest\u0151i n\u00e9z\u0151pontj\u00e1t a k\u00f6zelis\u00e9g, a testk\u00f6zelis\u00e9g determin\u00e1lja, de amelyeknek perspektivikus rendszerei, viszonyai csak nehezen kibogozhat\u00f3k. A mozdulatok, a gesztusok titokzatos jelent\u00e9shordoz\u00f3k: k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9s, f\u00e9lelem, megad\u00e1s, megdermed\u00e9s, visszah\u0151k\u00f6l\u00e9s, l\u00e1zad\u00e1s, heroikus tiltakoz\u00e1s tan\u00fai egyar\u00e1nt lehetnek.<\/p>\n
A testhez nem kapcsol\u00f3dik t\u00e1rgy, rekvizitum, de m\u00e9g egy drap\u00e9riafoszl\u00e1ny sem. Nincsenek attrib\u00fatumok, mert a fest\u0151nek nincs sz\u00fcks\u00e9ge ezekre: csakis a test dr\u00e1m\u00e1ja foglalkoztatja. A test \u00e1ltal\u00e1ban egy, egyed\u00fcli, \u00e9s ez az egyed\u00fclis\u00e9g l\u00e9nyegi viszony\u00edt\u00e1si pont: a fest\u0151i mag\u00e1nyhoz sincs sz\u00fcks\u00e9g t\u00e1rsakra. A kolorit m\u00e9lt\u00e1n nevezhet\u0151 visszafogottnak: a sz\u00fcrk\u00e9k, a k\u00e9kesz\u00f6ldek, a barn\u00e1k halv\u00e1ny, \u00e9rz\u00e9kenyen modell\u00e1lt, finoman \u00e1ttetsz\u0151, egym\u00e1sba mos\u00f3d\u00f3 \u00e1rnyalatai lengenek \u00e1t minden ecsetvon\u00e1st, amely ecsetvon\u00e1sok r\u00e9v\u00e9n puha, l\u00e1gy foltokb\u00f3l szervez\u0151dnek a testmot\u00edvumok. A k\u00f6rvonalak eloml\u00f3k. A testben lakoz\u00f3, a testbe z\u00e1rt l\u00e9lek dermeszt\u0151, rem\u00e9nytelennek t\u0171n\u0151 l\u00e1zad\u00e1sa azonban ott lappang a sejtelmess\u00e9gek fest\u0151i \u00e1rad\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n
Bevezet\u0151nket Plat\u00f3nnal kezdt\u00fck, mondand\u00f3nkat vele is z\u00e1rjuk. A g\u00f6r\u00f6g gondolkod\u00f3 szerint a l\u00e9lek magasabb rend\u0171, mint a test, \u00e9s ezt sz\u00e1mos t\u00e9tel igazolja. \u00cdgy alapvet\u0151 l\u00e9leksaj\u00e1toss\u00e1g, hogy homog\u00e9n szubsztancia, amely az ide\u00e1khoz hasonl\u00f3an nem v\u00e1ltoz\u00e9kony. Hasonl\u00f3 csak a hasonl\u00f3 \u00e1ltal ismerhet\u0151 meg, s mivel a l\u00e9lek k\u00e9pes egyed\u00fcl megismerni a tiszta ide\u00e1kat, \u00edgy ezekhez hasonl\u00f3 \u00e9s az eredet\u00fck is hasonl\u00f3. A l\u00e9lek \u00f6nmag\u00e1t\u00f3l mozog. A dialektikus k\u00f6vetkeztet\u00e9s az, hogy a l\u00e9lek egyik jellemz\u0151je az elevens\u00e9g, \u00e9s sohasem k\u00e9pes a hal\u00e1lt befogadni. Ezt a premissz\u00e1t igazolhatj\u00e1k, ezt a rem\u00e9nyt \u00e9ltethetik Verebes Gy\u00f6rgy l\u00e9lekt\u00e1jakon kalandoz\u00f3, l\u00e9lektartom\u00e1nyokat kutat\u00f3, a riaszt\u00f3 sz\u00e9ps\u00e9g\u0171 test s\u00edrj\u00e1ba z\u00e1rt, eleven lelkeket id\u00e9z\u0151, borong\u00f3s k\u00e9pei: azt \u00fczenik, hogy a l\u00e9lek a hal\u00e1lt nem k\u00e9pes befogadni.<\/p>\n