{"id":1248,"date":"2017-12-04T11:43:33","date_gmt":"2017-12-04T11:43:33","guid":{"rendered":"http:\/\/szolnokimuvesztelep.com\/?p=1248"},"modified":"2022-11-25T14:25:55","modified_gmt":"2022-11-25T14:25:55","slug":"verebes-gyorgy-a-csoda-helye","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/szolnokimuvesztelep.com\/en\/2017\/12\/04\/verebes-gyorgy-a-csoda-helye\/","title":{"rendered":"Verebes Gy\u00f6rgy: A csoda helye"},"content":{"rendered":"
Tekint\u00e9lyt parancsol\u00f3n magasodott a t\u00f6bbi f\u00f6l\u00e9 tereb\u00e9lyes, sz\u00f6gletes alakj\u00e1val \u00e9s cs\u00facsos tetej\u00e9vel, oldalai sz\u00fcrke ponyv\u00e1val gondosan k\u00f6rbeker\u00edtve. A bej\u00e1rat mellett elhelyezett t\u00e1bla tan\u00fas\u00edt\u00e1sa szerint eb\u00e9did\u0151 ut\u00e1nra a szemf\u00e9nyveszt\u0151 el\u0151ad\u00e1sa volt v\u00e1rhat\u00f3. Hangj\u00e1t\u00e9k egy okt\u00e1vra R\u00e9kassy Eszternek \u00e9s Darvasi L\u00e1szl\u00f3nak Els\u0151 hang Ezt a t\u00f6rt\u00e9netet egy bar\u00e1tom mes\u00e9lte nemr\u00e9giben. Az \u0151 nagyapj\u00e1val esett meg, az \u00f6tvenes \u00e9vek v\u00e9ge fel\u00e9, a fels\u0151hegyi v\u00e1s\u00e1ron. Fontos esem\u00e9ny volt ez mindig, akkort\u00e1jt meg k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen, a lapos \u00c9szak-B\u00e1csk\u00e1ban, a h\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151 neh\u00e9z id\u0151kben. Minden h\u00f3nap els\u0151 vas\u00e1rnapj\u00e1n… <\/p>","protected":false},"author":1,"featured_media":1914,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"spay_email":"","jetpack_publicize_message":""},"categories":[55,20],"tags":[],"yst_prominent_words":[],"jetpack_featured_media_url":"https:\/\/i1.wp.com\/szolnokimuvesztelep.com\/wp-content\/uploads\/2017\/12\/graf4.png?fit=550%2C488","jetpack_publicize_connections":[],"yoast_head":"\nEls\u0151 hang<\/em><\/strong>
\nEzt a t\u00f6rt\u00e9netet egy bar\u00e1tom mes\u00e9lte nemr\u00e9giben. Az \u0151 nagyapj\u00e1val esett meg, az \u00f6tvenes \u00e9vek v\u00e9ge fel\u00e9, a fels\u0151hegyi v\u00e1s\u00e1ron. Fontos esem\u00e9ny volt ez mindig, akkort\u00e1jt meg k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen, a lapos \u00c9szak-B\u00e1csk\u00e1ban, a h\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151 neh\u00e9z id\u0151kben. Minden h\u00f3nap els\u0151 vas\u00e1rnapj\u00e1n megtelt a falu alatti r\u00e9t s\u00e1trakkal, szekerekkel, elad\u00e1sra sz\u00e1nt l\u00e1basj\u00f3sz\u00e1ggal, friss l\u00f3tr\u00e1gyaszaggal, a s\u00fclt h\u00fas \u00ednycsikland\u00f3 illat\u00e1val \u00e9s rengeteg sok alkudoz\u00f3, b\u00e1m\u00e9szkod\u00f3 ember zsivaj\u00e1val. A legnagyobb forgatagt\u00f3l kiss\u00e9 t\u00e1volabb, de az\u00e9rt j\u00f3l l\u00e1that\u00f3 helyen \u00e1llt a mutatv\u00e1nyos s\u00e1tor.<\/p>\n<\/h3>\n
\nA jelzett id\u0151ben mintegy harminc-harminc\u00f6t ember foglalt helyet a l\u00f3c\u00e1kon akis \u00e1csolt p\u00f3dium el\u0151tt. K\u00f6z\u00f6tt\u00fck \u00fclt a bar\u00e1tom nagyapja, Lajos is, szik\u00e1r, sz\u00e9lf\u00fatta arc\u00fa ember abb\u00f3l a fajt\u00e1b\u00f3l, aki nem sokat sz\u00f3l, de azt ann\u00e1l er\u0151teljesebben.
\nTavaszt\u00f3l \u0151szig birk\u00e1t legeltetett a kevi hat\u00e1rban. Kisv\u00e1rtatva megjelent a szemf\u00e9nyveszt\u0151, egy negyvenes \u00e9vei derek\u00e1n j\u00e1r\u00f3, kistermet\u0171, barna b\u0151r\u0171 f\u00e9rfi. S\u0171r\u0171, s\u00f6t\u00e9t haja volt, bozontos szem\u00f6ld\u00f6ke \u00e9s m\u00e9lyen \u00fcl\u0151, sz\u00far\u00f3s szeme. Fekete nadr\u00e1got \u00e9s b\u0151 ujj\u00fa, s\u00f6t\u00e9tv\u00f6r\u00f6s selyeminget viselt. Az emberek azt rebesgett\u00e9k, hogy tal\u00e1n \u00f6rm\u00e9ny sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa, vagy mi. Amint a sz\u00ednpad sz\u00e9l\u00e9re \u00e1llva k\u00f6rbehordozta a tekintet\u00e9t, a moraj hirtelen elcsitult. A hossz\u00fara ny\u00falt cs\u00f6ndben, a f\u00fclledt melegt\u0151l meg a heti munka f\u00e1radts\u00e1g\u00e1t\u00f3l elnehez\u00fclve, Lajos feje el\u0151rebillent, szemei pedig lecsuk\u00f3dtak. K\u00f6zben, mintegy f\u00e9l\u00e1lomban, hallotta, hogy a szemf\u00e9nyveszt\u0151 felsz\u00f3l\u00edt n\u00e9h\u00e1ny jelenl\u00e9v\u0151t, hogy hagyj\u00e1k el a s\u00e1trat, majd a tiltakoz\u00e1sokra v\u00e1laszul k\u00f6z\u00f6lte, hogy addig nem fogja elkezdeni az el\u0151ad\u00e1st, am\u00edg ezek az emberek nem t\u00e1voznak.
\nMiut\u00e1n ez v\u00e9g\u00fcl megt\u00f6rt\u00e9nt, a p\u00f3diumra sz\u00f3l\u00edtotta a fi\u00e1t, egy hat\u00e9vesforma gyereket, \u00e9s elmondta, hogy a tisztelt k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g nemsok\u00e1ra l\u00e1tni fogja, amint a fi\u00facska beleb\u00fajik egy \u00f6lnyi vastag, t\u00f6m\u00f6r far\u00f6nkbe, \u00e9s teljes hossz\u00e1ban v\u00e9gigm\u00e1szik benne, hogy azut\u00e1n a m\u00e1sik v\u00e9g\u00e9n el\u0151b\u00fajjon. A n\u00e9z\u0151k dermedt cs\u00f6ndben figyeltek, \u00e9s mialatt Lajos, a bar\u00e1tom nagyapja \u00e1lom \u00e9s \u00e9brenl\u00e9t hat\u00e1r\u00e1n r\u00f3tta a k\u00f6reit, a mutatv\u00e1ny elkezd\u0151d\u00f6tt.
\n\u2028M\u00e1sodik hang<\/strong><\/em>
\nAzt mondj\u00e1k, az ember szinte sohasem veszi \u00e9szre, amikor a csukl\u00e1sa abbamarad. Igaz-e, vagy sem, az elalv\u00e1ssal ez eg\u00e9szen bizonyosan \u00edgy van. Ak\u00e1rha valami magunkra vett \u00e1tokt\u00f3l s\u00fajtva id\u0151tlen id\u0151k \u00f3ta meg lenn\u00e9nk fosztva att\u00f3l, hogy tan\u00fai lehess\u00fcnk, amint a megszokott, \u00e9bren tapasztalt vil\u00e1gunk \u00e1tadja a hely\u00e9t annak a m\u00e1siknak, ami gy\u00f6ny\u00f6r\u0171s\u00e9gesen gomolyg\u00f3, \u00e9s borzongat\u00f3an izgalmas, az \u00e1lom\u00e9, ahol minden bizonyoss\u00e1gunk, ami az eml\u00e9kezet szil\u00e1rds\u00e1g\u00e1t \u00e9lvezte, szertefoszlik.
\nHarmadik hang<\/strong><\/em>
\nN\u00e9ha, nyugodt reggeli \u00e9bred\u00e9skor, elcs\u00edphetj\u00fck a pillanatot, amikor a Teremt\u0151 \u00e1t\u00f6lt\u00f6zik. Megleshetj\u00fck, amint kil\u00e9p elny\u0171tt \u00e9jjeli ruh\u00e1j\u00e1b\u00f3l, \u00e9s a partra l\u00e9p, hogy megm\u00e1rt\u00f3zzon a hajnali foly\u00f3ban, miel\u0151tt mag\u00e1ra \u00f6lten\u00e9 ragyog\u00f3 nappali k\u00f6nt\u00f6s\u00e9t. Ha \u00fcgyel\u00fcnk, hogy ne mulasszuk el, sz\u00e1munkra a kegyelem pillanata ez.
\nAhogy a felkel\u0151 nap f\u00e9nynyilai \u00e1td\u00f6fik a szob\u00e1m f\u00fcgg\u00f6ny\u00e9t, \u00fagy hatolnak \u00e1t a k\u00fclvil\u00e1g hangszikr\u00e1i az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9semen, \u00e9s l\u00e9p\u00e9sr\u0151l l\u00e9p\u00e9sre \u00e1trajzolj\u00e1k az \u00e1lomk\u00e9peket, behatolnak a mes\u00e9be, er\u0151t vesznek rajta, \u00e9s form\u00e1lni kezdik azt, ezt teszik ezek a hangok, testet \u00f6ltenek, esem\u00e9nny\u00e9 v\u00e1lnak, t\u00f6rt\u00e9nett\u00e9 rendezik az id\u0151-tudom\u00e1s hom\u00e1lyos vizeit. A szemem m\u00e9g csukva, a testem ak\u00e1r a med\u00faz\u00e1\u00e9, l\u00e1gy \u00e9s ill\u00e9kony, de valaki bennem m\u00e1r sejti, hogy a hangok, amik itt vannak, egy m\u00e1sik rend els\u0151 k\u00fcld\u00f6ttei, egy ismer\u0151s \u00faj rend\u00e9, ami bennem volt, tal\u00e1n milli\u00e1rd, tal\u00e1n ezer, tal\u00e1n sz\u00e1z \u00e9vvel ezel\u0151tt tegnap, benne voltam, amikor este az \u00e1gyban fekve leoltottam a l\u00e1mp\u00e1t. \u00c1tmelegszik az arcom, m\u00e1r tudom, hogy az eny\u00e9m.
\nA szemh\u00e9jam felny\u00edlik, k\u00f6r\u00fcl\u00f6ttem a szob\u00e1m reggeli f\u00e9ny\u00e1rban \u00fasz\u00f3 foly\u00f3. Megm\u00e1rt\u00f3zom. A tekintetem sz\u00e1rny\u00e1t nyit\u00f3 tiszavir\u00e1g, egy \u00e9v m\u00f6g\u00f6tte, el\u0151tte egy nap. Itt minden ismer\u0151s, igen. A Teremt\u0151 \u00e1t\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt.
\n\u2028Negyedik hang<\/strong><\/em>
\nK\u00f6zismertek a kutat\u00e1sok, melyeket a tudom\u00e1ny e ter\u00fcleten folytat, el\u00e9g csak a pszichoanal\u00edzis megjelen\u00e9se \u00f3ta folytatott vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1sokra, az \u00e1lmod\u00e1ssal, \u00e9rz\u00e9kel\u00e9ssel, vagy \u00e9pp a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le tudatm\u00f3dos\u00edt\u00f3kkal kapcsolatban v\u00e9gzett k\u00eds\u00e9rletekre gondolnunk.
\nVitathatatlan, hogy tem\u00e9rdek ismeretanyag, statisztikai adat, elemz\u00e9s, megfigyel\u00e9si eredm\u00e9ny halmoz\u00f3dott fel ezen a ter\u00fcleten. Elnevez\u00e9sek, jel\u00f6l\u00e9sek sz\u00fclettek az elme k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e1llapotainak \u00e9s folyamatainak behat\u00e1rol\u00e1s\u00e1ra, monitoron figyelj\u00fck az inger hat\u00e1s\u00e1ra aktiviz\u00e1l\u00f3d\u00f3 agyter\u00fcleteket, m\u00e9rj\u00fck azok elektromos rezg\u00e9seit, agyi hormonokat \u00e9s neurotranszmittereket k\u00fcl\u00f6n\u00edt\u00fcnk el, s\u0151t m\u0171vileg adagoljuk ezeket, \u00e9s imm\u00e1r tudva tudjuk, hogy amikor l\u00e1tunk \u00e9s hallunk, val\u00f3j\u00e1ban ezek l\u00e1tnak \u00e9s hallanak, ezek gondolkodnak, \u00f6rvendeznek \u00e9s szoronganak, \u00e9s ezek szeretnek, amikor szerelmesek vagyunk. F\u00e1rads\u00e1gos, neh\u00e9z munka volt eljutni id\u00e1ig. B\u00fcszk\u00e9k lehet\u00fcnk r\u00e1.
\n\u2028\u00d6t\u00f6dik hang<\/strong>
\nA k\u00f6lt\u0151t, a fest\u0151t azonban mindez mintha mit sem \u00e9rdekeln\u00e9. A k\u00f6lt\u0151, a fest\u0151 azt k\u00e9pzeli, hogy ez m\u00e1sk\u00e9nt van. \u0150 \u00e1rnyas fa alatt h\u0171s\u00f6l meleg ny\u00e1rv\u00e9gi d\u00e9lut\u00e1non, langyos es\u0151ben s\u00e9t\u00e1l kisv\u00e1rosi utc\u00e1n, dagad\u00f3t v\u00e1s\u00e1rol a sarki hentesn\u00e9l, \u00f3bort \u00edzlel bar\u00e1tokkal h\u0171v\u00f6s pinc\u00e9k bolt\u00edvei alatt, ropog\u00f3s alm\u00e1t harap gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6skertek lank\u00e1in, azut\u00e1n t\u00e1volba fut\u00f3 tekintettel a horizontra r\u00e9ved, ahol \u00e9g \u00e9s f\u00f6ld egym\u00e1sba olvad. Tudja, hogy nem az\u00e9rt l\u00e1t, mert szeme van, hanem az\u00e9rt lehet szeme, mert van l\u00e1t\u00e1s. A k\u00f6lt\u0151, a fest\u0151 azt k\u00e9pzeli, hogy j\u00e1tszik, \u00e9s azt j\u00e1tssza, hogy elk\u00e9pzel.
\nM\u00e1snap felkel, k\u00f6lt \u00e9s fest.
\n\u2028Hatodik hang<\/strong><\/em>
\nA tudat \u00e1ltal tapasztalt val\u00f3s\u00e1got vagy val\u00f3s\u00e1gokat alapvet\u0151en a benn\u00fck felismerhet\u0151 mint\u00e1zatok mennyis\u00e9ge, intenzit\u00e1sa hat\u00e1rozza meg. A mint\u00e1zatok teljes hi\u00e1nya a tudat sz\u00e1m\u00e1ra v\u00e9gs\u0151 soron mag\u00e1nak a tapasztal\u00e1snak, teh\u00e1t az \u00f6nazonos\u00edt\u00e1s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9nek hi\u00e1ny\u00e1t jelenti. A tapasztalt val\u00f3s\u00e1g mint\u00e1zatok \u00e1ltali marad\u00e9ktalan lefedetts\u00e9ge a tov\u00e1bbi tapasztal\u00e1snak, mint a tudat \u00f6nfelismer\u0151 akci\u00f3j\u00e1nak a sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9t megsz\u00fcnteti. Ezen a ponton a tudat valamennyi lehets\u00e9ges tapasztal\u00e1sa az abszol\u00fat tudom\u00e1s\u00e1nak, valamint a felett\u00fck gyakorolt teljes uralomnak a birtok\u00e1ban van, \u00e9s a teljes tapasztalt val\u00f3s\u00e1got \u00f6nmag\u00e1ban \u00f6nmag\u00e1val azonos\u00edtja.
\nTal\u00e1n nem \u00e1rt megjegyezn\u00fcnk, hogy a tapasztal\u00e1s itt a cselekv\u00e9s \u00f6sszes m\u00f3dozat\u00e1t mag\u00e1ban foglalja, bele\u00e9rtve a testi cselekv\u00e9s\u00e9t is, minthogy a test eleve nem m\u00e1s, mint az eml\u00edtett mint\u00e1zatok egy fajt\u00e1ja, melyben a tudat \u00f6nmag\u00e1t tapasztalja.
\nEz minden.
\n\u2028Hetedik hang<\/em><\/strong>
\nA k\u00f6lt\u0151, a fest\u0151 tudja, hogy az ember a sz\u00fclet\u00e9st\u0151l a hal\u00e1lig nem tesz m\u00e1st, mint f\u00e9l, k\u00fczd \u00e9s j\u00e1tszik. F\u00e9l abban, amit nem ismer, k\u00fczd, hogy felismerje, \u00e9s j\u00e1tszik abban, amit ismer. A k\u00f6lt\u0151, a fest\u0151 ez\u00e9rt gy\u0171jt. El\u0151bb m\u00f3dszeresen, k\u00e9s\u0151bb mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151 term\u00e9szetess\u00e9ggel rakt\u00e1roz el mindent, amivel tal\u00e1lkozik, a katicabogaras hamutart\u00f3t\u00f3l az els\u0151 g\u00f3l\u00f6r\u00f6m\u00f6n \u00e9s a neurotranszmittereken \u00e1t az utols\u00f3 kenetig. J\u00e1t\u00e9kszereket gy\u0171jt, mert tudja, hogy aki k\u00e9pes \u00f6nfeledten j\u00e1tszani, az a val\u00f3s\u00e1g egy szelet\u00e9t m\u00e1r birtokba vette.
\nDe azt is tudja, hogy van itt m\u00e9g valami, t\u00fal az esti l\u00e1mpaolt\u00e1son \u00e9s az utols\u00f3 csukl\u00e1son, egy hely, ahol m\u00e1r j\u00e1rt, m\u00e9g ha csak addig mer\u00e9szkedve is, ameddig a j\u00e1tsz\u00f3t\u00e9r hangjai elk\u00eds\u00e9rhett\u00e9k. Szent borzong\u00e1ssal hatol egyre beljebb, alkalmank\u00e9nt egy-egy l\u00e9p\u00e9st t\u00e9ve csak, \u00e9ppen annyira, hogy ott lehessen mellette mind a h\u00e1rom bar\u00e1tja, a f\u00e9lelem, a k\u00fczdelem \u00e9s a j\u00e1t\u00e9k. \u0150k az ismer\u0151s\u00f6k az ismeretlenben, akik eml\u00e9keztetik, hogy biztons\u00e1gban van, mert \u0151k m\u00e1r akkor is vele voltak, amikor egy \u00e9ve \u00e9s egy napja ott j\u00e1rt a foly\u00f3parton, ahol el\u0151sz\u00f6r leshette meg, ahogy a Teremt\u0151 \u00e1t\u00f6lt\u00f6zik. \u00a0Azon a helyen a f\u00e1k \u00e1gai magukt\u00f3l fon\u00f3dnak mad\u00e1rf\u00e9szekk\u00e9, \u00e9s a k\u00e9r\u00e9szek sz\u00e1raz sz\u00e1rnyakkal rep\u00fclnek \u00e1t a z\u00e1poron.
\n\u2028Els\u0151 hang<\/strong><\/em>
\nNem tudni, mennyi id\u0151 telhetett el, tal\u00e1n egy-k\u00e9t perc, de az is lehet, hogy csak m\u00e1sodpercek voltak. Lajos hirtelen tiszt\u00e1n hallotta, amint a mutatv\u00e1nyos elv\u00e1ltozott, monoton hangon ism\u00e9tli, hogy a fi\u00fa most a r\u00f6nk belsej\u00e9ben m\u00e1szik, egyre k\u00f6zelebb \u00e9r a t\u00fals\u00f3 v\u00e9g\u00e9hez, m\u00e1r eg\u00e9szen k\u00f6zel van, \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny pillanat m\u00falva l\u00e1tni fogj\u00e1k, ahogy a teste a t\u00f6m\u00f6r f\u00e1b\u00f3l el\u0151bukkan. Lajos ekkor teljesen mag\u00e1hoz t\u00e9rt, kinyitotta a szem\u00e9t, \u00e9s k\u00f6r\u00fcln\u00e9zett. L\u00e1tta, hogy a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte \u00fcl\u0151k mozdulatlan, egyenes h\u00e1ttal, nyitott sz\u00e1jjal merednek a p\u00f3diumra. Mik\u00f6zben arra ford\u00edtotta a tekintet\u00e9t, m\u00e9g hallotta a monoton hangot, hogy most, most figyeljenek… Lajos ekkor f\u00f6lpattant, az el\u0151tte \u00fcl\u0151k feje f\u00f6l\u00f6tt \u00e1thajolva botj\u00e1val a sz\u00ednpad fel\u00e9 v\u00e1gott, \u00e9s el\u00fcv\u00f6lt\u00f6tte mag\u00e1t: De akk\u00f3\u2019 azt\u00e1n benne m\u00e1ssz\u00e1l, ne rajta, az any\u00e1d teremt\u00e9sit, te k\u00f6ly\u00f6k!
\nA leveg\u0151 megfagyott, \u00e9s mire az emberek lassan ocs\u00fadni kezdtek, a fi\u00fa m\u00e1r az apja mellett \u00e1llt. Az a tekintet\u00e9vel a Lajos\u00e9t kereste. P\u00e1r pillanatig \u00edgy \u00e1lltak, a szem\u00fckkel \u00f6sszeakaszkodva. Akkor valaki megsz\u00f3lalt: H\u00e1t mi bajod van neked, te Lajos? Azt\u00e1n a m\u00e1sik: Mit ordib\u00e1l ez itten \u00f6sszevissza? A Lajos erre megr\u00e1zta mag\u00e1t, \u00e9s odafordult: H\u00e1t h\u00fcly\u00e9k vagytok tik, hogy ez\u00e9\u2019 fizetitek ki a sok p\u00e9nzt? Nem l\u00e1tj\u00e1tok, hogy mit m\u0171velnek ezek itten? Hogy \u00e1t lettetek verve? Erre f\u00f6lemelkedett a nagydarab, v\u00f6r\u00f6s k\u00e9p\u0171 f\u00e9rfi, aki Lajos mellett \u00fclt:
\n\u00c9n meg azt mondom, hogy mink l\u00e1ttuk, amit l\u00e1ttunk, de te meg jobban j\u00e1rsz, ha hallgatsz! Eg\u00e9sz v\u00e9gig csukva volt a szemed.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"