Szolnoki Művésztelep
A megújuló hagyomány

Belépés


Belépés a Szolnoki Művészeti Egyesület tagságába

 

 


MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE

BELÉPÉSI NYILATKOZAT

Magánszemélyeknek


PDF

Letöltés

BELÉPÉSI NYILATKOZAT

Magánszemélyeknek


DOC

Letöltés

SZERVEZETEK RÉSZÉRE

BELÉPÉSI NYILATKOZAT

Szervezeteknek


PDF

Letöltés

BELÉPÉSI NYILATKOZAT

Szervezeteknek


DOC

Letöltés

Kép leírása

ALAPSZABÁLY


I. fejezet

Általános rendelkezések


1. Az egyesület neve: Szolnoki Művészeti Egyesület /a továbbiakban egyesület/

2. Az egyesület székhelye: 5000. Szolnok, Gutenberg tér 12/1.

3.Az egyesület működési területe: a Közép-Tisza vidéke különös tekintettel Szolnok Megyei Jogú Város területére

4. Az egyesület működésének időtartama: határozatlan

5. Az egyesület jogi személy.

Az egyesület olyan közfeladatot lát el, amely alapján kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősül. Az egyesület által ellátott közfeladatok a következők:

- a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.§ (1) bekezdése értelmében közművelődési és művészeti tevékenység támogatása,

- a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.§ (5) bekezdése értelmében a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatása,

- a helyi önkormányzatok és szervei, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 121. § b. pontja értelmében a művészeti intézmények, a lakosság művészeti kezdeményezéseinek, önszerveződéseinek támogatása, a művészi alkotó munka feltételeinek javítása és a művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének segítése.


II. fejezet

Az egyesület célja


Az egyesület célja a Szolnoki Művésztelep szakmai működtetése, anyagi és erkölcsi segítségnyújtás az itt folyó művészi alkotómunka feltételeinek javításához, színvonalának emeléséhez, annak érdekében, hogy ezzel is elősegítse az egyesület működési területén a képzőművészet fejlesztését, népszerűsítését, a kulturális örökség -ezen belül különösen a képzőművészeti örökség- megóvását, a közműveltség és a közízlés hagyományainak továbbfejlesztését, olyan a közösség szempontjából hasznos tevékenység végzésével, amely hozzájárul a polgári társadalom megerősödéséhez és az erkölcsi, gazdasági, társadalmi felemelkedéshez. Az egyesület ezt a célt a jogszabályok adta keretek között a következő módokon igyekszik elérni illetve a célok megvalósításában a következőképpen működik közre:

1. Képzőművészeti alkotótevékenység biztosításában való közreműködéssel hazai és külföldi képzőművészek részére.

2. Egyéni és kollektív kiállítások szervezésével, rendezésével, - elsősorban a Művésztelep Galériájában és kollektív műtermében, -de más hazai illetve külföldi kiállítótermekben is.

3. Képzőművészeti oktatások, képzések megszervezésével, alkotótáborok, alkotóműhelyek létrehozásával.

4. Művészeti előadások megtartásával, képzőművészeti ismeretterjesztéssel.

5. Képzőművészeti szakkönyvtár, képzőművészeti archívum, információs bázis és internetes honlap kialakításával és működtetésével.

6. A Szolnok városi képzőművészeti gyűjtemény fejlesztésével.

7. A társművészetekkel - például irodalom, zene- való kapcsolatépítéssel, közös előadások, bemutatók szervezésével.

8. Művészeti könyvek, katalógusok kiadásával és forgalmazásával, műtárgyak árusításával.

9. Az egyesület célját támogató rendezvények szervezésével illetve az Art Café működtetésével.

10. A Szolnoki Művésztelep hazai és külföldi szakmai, társadalmi és egyéb kapcsolatainak ápolásával, fejlesztésével.

Az egyesület céljaiból adódóan az 1997. évi CLVI. törvény 26.§ c, pontja alapján a következő közhasznú tevékenységeket végzi: (számozás a törvény alapján)

3. tudományos tevékenység, kutatás,

4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

5. kulturális tevékenység,

6. kulturális örökség megóvása,

7. műemlékvédelem,

20. közhasznú szervezetek számára biztosított - csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető-szolgáltatások,


III. fejezet

Az egyesületi tagsági viszony, a tagok jogai és kötelezettségei


1. A tagsági viszony fajtái:

- alapító tag,

- rendes tag,

- pártoló tag és

- tiszteletbeli tag.

1.1. Alapító tagok azok a nagykorú, cselekvőképes magyar állampolgárok vagy magyar jogi személy tagok, akik az alakuló közgyűlés jelenléti ívét az egyesület alakuló ülésén aláírták. Az alapító tagok az egyesület rendes tagjainak minősülnek.

1.2. Az egyesület rendes tagjai azok a nagykorú, cselekvőképes magyar állampolgárok vagy magyar jogi személyek , amelyek belépési szándékukat az egyesület elnökségének a belépési nyilatkozat aláírásával bejelentik, amelyeket az egyesület elnöksége a rendes tagok sorába felvesz és amelyek az éves tagsági díjat megfizetik. Ahhoz, hogy valaki az egyesület rendes tagja legyen az egyesület két tagjának ajánlása szükséges, amelyek közül az egyik az elnökség tagja kell, hogy legyen.

1.3. Pártoló tagokká választhatók az egyesület elnöksége által azok a nagykorú, cselekvőképes magyar vagy külföldi állampolgárok, magyar vagy külföldi jogi személyek, amelyek belépési nyilatkozatban vállalják az egyesület célkitűzéseinek támogatását és évente legalább....... Ft-al járulnak hozzá az egyesület fenntartásához és szakmai működéséhez.

1.4. Tiszteletbeli tagokká választhatók az egyesület elnöksége által azok a magyar vagy külföldi természetes személyek, akik Szolnokkal vagy Jász-Nagykun-Szolnok megyével kapcsolatban tudományos vagy művészeti munkásságukkal nagy érdemeket szereztek vagy a Szolnoki Művésztelepnek illetve az egyesületnek elismerésre méltó szolgálatot tettek

2. Az egyesület tagjainak jogai:

Az egyesület tagsági viszonya az alábbi jogosultságokkal jár:

2.1. Különleges lehetőséget kap a közösség szolgálatára, a kulturális örökség megóvására és a közműveltség fejlesztésére;

2.2. Széles körű kulturális ismeretségekre és ismeretekre tehet szert;

2.3. Részt vehet az egyesület programjain és rendezvényein;

2.4. Folyamatosan találkozhat az egyesület többi tagjaival;

2.5. Joga van arra, hogy az egyesület munkájában tagként, vagy valamely választott tisztségviselőként részt vegyen;

2.6. Részt vehet az egyesület közgyűlésén, az elnökség és az ellenőrző bizottság (felügyelő szerv) megválasztásában, javaslattételi és szavazati joga van;

2.7. Minden egyesületi tag joga, hogy az egyesületbe új tagokat ajánljon.

2.8. Az egyesület pártoló és tiszteletbeli tagjait megilletik mindazon jogosultságok, amelyek a rendes tagokat megilletik, azonban az egyesület ügyeiben szavazati joggal nem rendelkeznek és nem választhatók az egyesület tisztségeire.

3. Az egyesület tagjainak kötelezettségei:

Az egyesület tagsága az alábbi kötelezettségekkel jár:

3.1. Az egyesület által megfogalmazott célok végrehajtásában való aktív közreműködés;

3.2. Az alapszabály, a közgyűlés és az elnökség határozatainak betartása;

3.3. Az egyesület vagyonának rendeltetésszerű használata és a vagyon megóvása, gyarapítása;

3.4. Az egyesület rendezvényein, ülésein való rendszeres részvétel;

3.5. A tagdíj fizetése;

Az éves tagdíj mértékét az egyesület közgyűlése határozza meg. Az éves tagdíjat két részletben kell megfizetni. Az éves tagdíj felét legkésőbb a tárgyév március 1-ig, míg az éves tagdíj másik felét legkésőbb a tárgyév szeptember 1-ig kell megfizetni. Új tagok esetében tagdíjfizetés a felvételről szóló döntés meghozatalától számított 30 napon belül esedékes.

3.6. Az egyesület pártoló tagjának kötelezettsége abban áll, hogy egyrészről támogassa az egyesület célkitűzéseit, másrészről a belépési nyilatkozatban vállalt éves fizetési kötelezettségének eleget tegyen. Az egyesület tiszteletbeli tagjának egyetlen kötelezettsége az egyesület célkitűzéseinek támogatása.

4. A tagsági viszony megszűnése:

-kilépéssel

-törléssel

-kizárással

-egyéb módon

4.1. A tagot megilleti az a jog, hogy tagsági viszonyát egyoldalúan kilépéssel megszüntesse. A kilépés dátuma hatvan nap attól a naptól számítva, amikor a nyilatkozat megérkezik az egyesülethez. A kilépő tag köteles a vállalt kötelezettségeit a tagság megszűnéséig teljesíteni.

4.2. Törléssel szűnik meg a tagsági viszony, ha az egyesületi tag az alapszabály III./3.5. vagy 3.6.pontjában foglalt fizetési kötelezettségét nem teljesíti. Azt a tagot aki a fizetési kötelezettségét az esedékesség időpontját követő 15 napon belül nem fizeti meg, a titkár írásban az utolsó ismert lakcímén díjfizetésre szólítja fel a következményekre való figyelmeztetéssel. Ha a tag a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül sem fizeti meg tartozását, a tagsági viszony automatikusan megszűnik a 8. napon. A törölt tag a törlésről rendelkező elnökségi határozat ellen 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezést nyújthat be.

4.3. Megszűnik a tagsági viszony akkor is, ha az elnökség kétharmados többséggel kizárja a tagot az egyesületből, ha nem felel meg a taggal szemben támasztott alapszabályi követelményeknek. ( III./3.1.- 3.6.pontok) Ki kell zárni azt a tagot is, akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek, illetve azt is, aki olyan magatartást tanúsít, amely az egyesület jó hírnevét rontja és ezt a magatartást az elnökség írásbeli figyelmeztetése ellenére sem hagyja abba. A tagot erre az elnökségi ülésre meg kell hívni és lehetőséget kell adni számára, hogy véleményét, védekezését előterjeszthesse. A kizárt tag a kizárásról rendelkező elnökségi határozat ellen 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezést nyújthat be.

4.4. Természetes személyeknél megszűnik a tagsági viszony a tag halálával, jogi személy tag esetében a jogi személy megszűnésével.


IV. fejezet

Az egyesület szervezete


a) közgyűlés:

1.Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés.

A közgyűlés a tagok ( rendes, pártoló, tiszteletbeli ) összessége, amely az egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A közgyűlés nyilvános./ 1997. évi CLVI.t. 7.§ (1) a) /

2. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

- az egyesület alapszabályának elfogadása, módosítása,

- az egyesület elnökségének, az ellenőrző bizottságnak a megválasztása, visszahívása, ill. az elnökség valamint az ellenőrző bizottság tagja lemondásának tudomásulvétele,

- az egyesület éves tevékenységéről szóló beszámoló elfogadása,

- a közhasznúsági jelentés elfogadása,

- az ellenőrző bizottság jelentésének elfogadása,

- az egyesület éves költségvetésének elfogadása,

- az egyesület szervezeti és működési szabályzatának az elfogadása,

- az egyesület más egyesülettel történő egyesülésének, továbbá feloszlásának ki- mondása,

- az éves tagdíj összegének a megállapítása valamint a pártoló tagok anyagi hozzájárulása legkisebb mértékének a meghatározása,

- a törlés és kizárás ellen benyújtott fellebbezés elbírálása,

- döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

3. A közgyűlést az egyesület elnöksége hívja össze, évente legalább egy alkalommal legkésőbb április 30-ig, (rendes közgyűlés) továbbá ha a tagok 1/3-a a cél megjelölésével az összehívást írásban kéri. (rendkívüli közgyűlés) A közgyűlést írásban kell összehívni az időpont, a hely és a napirendi pontok közlésével. A közgyűlésen megtárgyalandó napirendet és a napirend szerinti előterjesztéseket írásban kell megküldeni az egyesület tagjainak úgy, hogy legalább a közgyűlést 5 nappal megelőzően azt kézhez vehessék.

4. A közgyűlés határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés az eredeti napirendben szereplő kérdésekben a megjelentek számától függetlenül határozatképes, azonban erre a körülményre a tagot a meghívóban figyelmeztetni kell. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlést az eredeti közgyűléstől számított 30 napon belül kell megtartani.

5. A közgyűlésen a tárgyalás az előre meghirdetett napirend szerint folyik. Napirend előtt csak a közgyűlés engedélyével lehet felszólalni. A közgyűlés a tárgy bejelentése után vita nélkül dönt, hogy megadja-e az engedélyt vagy sem. Minden tag hozzászólhat minden tárgyhoz egyszer, személyi kérdésben legfeljebb kétszer lehet felszólalni az ügyben. A napirendhez, a kérdés feltevéséhez, szavai helyreigazítására bárki bármikor szót kérhet és indítványát bármikor visszavonhatja. Az elnök, az alelnök és a titkár felszólalása nincs korlátozva. Az előadót és az indítványozót zárszó illeti meg. Ha egy kérdésben több indítvány van, a zárszó az indítványozás rendje szerint illeti meg az indítványozókat. Az előadónak joga van utolsónak szólni. A kérdést szavazásra az elnök tűzi. A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van.

6. A közgyűlés határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza. Szavazategyenlőség esetén az egyesület elnökének szavazata dönt. Az egyesület éves beszámolóját, a közhasznúsági jelentést, az ellenőrző bizottság jelentését, az alapszabály elfogadását és módosítását, valamint az egyesület más egyesülettel történő egyesülését illetve feloszlását azonban a közgyűlés minősített többséggel, a jelenlévő tagok legalább háromnegyedes szótöbbségével fogadja el. / 1997.évi CLVI.tv.7.§(1) a) /

7. A szavazás módja nyílt szavazás. Szavazás közben beszédet tartani vagy a szavazást indokolni tilos. Az ülést a szavazás idejére fel kell függeszteni.

8. A közgyűlést az egyesület elnöke vezeti. Az elnök megvonhatja szót attól, aki:

-az ülés rendjét nem tartja meg,

-személyeskedik, vagy a közgyűlés komolyságát veszélyezteti,

-ismételt figyelmeztetés ellenére sem a tárgyról szól,

- a tárgyalás menetét nyilvánvalóan akadályozni akarja.

9. A közgyűlés határozatainak végrehajtásáról az egyesület elnöke gondoskodik.

10. A közgyűlésről az egyesület elnöke köteles jegyzőkönyvet készíteni, amelyet az egyesület elnöke és egy tag hitelesít. A jegyzőkönyvvezetőt, valamint az egy tag hitelesítőt a közgyűlés választja. A jegyzőkönyvbe az egyesület tagjai korlátozás nélkül jogosultak betekinteni. A közgyűlésen hozott határozatokat be kell vezetni a Közgyűlési Határozatok Könyvébe, amely tartalmazza a döntések tartalmát, időpontját, a döntést támogatók és ellenzők arányát. A Közgyűlési Határozatok Könyvét az elnökség vezeti.

b) elnökség:

11. Az egyesület ügyintéző és képviselő szerve a 9 fős elnökség, melynek tagjait a közgyűlés választja meg az egyesület tagjai közül 5 éves időtartamra. Az első elnökség mandátuma az alakuló közgyűlés napjától számított 5 évig tart. Az elnökségi ülés nyilvános. / 1997.évi CLVI.tv.7.§(1) a) /

12. Az elnökség feladatai és hatásköre:

- a közgyűlés előkészítése, az egyesület munkájának az irányítása a közgyűlések között

- az egyesület képviselete

- az egyesületi tagdíj mértékének meghatározására javaslattétel

- az egyesület működéséhez szükséges feltételek megszervezése, irányítása, valamint a működéshez szükséges feltételek megteremtésében való közreműködés.

- munkáltatói jogkör gyakorlása az egyesület munkavállalói felett.

13. Az elnökség tagjai:

- elnök,

- két alelnök,

- titkár,

- kincstárnok,

- négy elnökségi tag

14. Az egyesület elnökségi ülését az elnök hívja össze, évente legalább két alkalommal, továbbá ha legalább két elnökségi tag a cél megjelölésével az összehívást írásban kéri. Az elnökségi ülést írásban kell összehívni az időpont, a hely és a napirendi pontok közlésével. Az elnökségi ülésen megtárgyalandó napirendet és a napirend szerinti előterjesztéseket írásban kell megküldeni az egyesület elnöksége tagjainak úgy hogy legalább az elnökségi ülést 5 nappal megelőzően azt kézhez vehessék.

15. Az elnökségi ülés határozatképes, ha az elnökségi tagok több mint fele jelen van.

16. Az elnökségi ülésen minden elnökségi tagnak egy szavazata van.

17. A szavazás módja: nyílt szavazás.

18. Az elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az egyesület elnökének szavazata dönt.

19. Az elnökségi ülést az egyesület elnöke vezeti.

20. Az elnökség határozatainak végrehajtásáról az egyesület elnöke gondoskodik.

21. Az elnökség üléseiről az egyesület elnöke köteles jegyzőkönyvet készíteni, amelyet az egyesület elnöke és egy elnökségi tag hitelesít. Az elnökségi ülésen hozott határozatokat be kell vezetni az Elnökségi Határozatok Könyvébe, amely tartalmazza a döntések tartalmát, időpontját, valamint a döntést támogatók és ellenzők arányát. Az Elnökségi Határozatok Könyvét az egyesület titkára vezeti.

c) Művészeti Iroda:

22. Az egyesület napi operatív feladatait a Művészeti Iroda végzi, amely élén a művészeti menedzser áll. A Művészeti Iroda minden munkavállalója az egyesület alkalmazottja. A művészeti menedzser a Művészeti Iroda felelős vezetője

23. A Művészeti Iroda feladatai:

- az egyesület által megfogalmazott célok megvalósítása,

- az iroda költségvetésének az elkészítése,

- az iroda munkatervének elkészítése,

- az iroda szervezeti és működési szabályzatának elkészítése,

d) ellenőrző bizottság (felügyelő szerv):

24. Az egyesület tevékenységét, belső működését, gazdálkodását a közgyűlésen megbízott ellenőrző bizottság (felügyelő szerv) ellenőrzi, amely a közgyűlésnek tartozik beszámolási kötelezettséggel. Az egyesület közgyűlése a felügyelő szervet három éves időtartamra választja. Az első ellenőrző bizottság mandátuma az alakuló közgyűlés napjától számított három évig tart.

25. A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

26. A felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.

27. A felügyelő szerv köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy - a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé; - a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

28. Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult.

29. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. /1997. évi CLVI. tv.7§(1) bek. c,/


V. fejezet

Az egyesület gazdálkodása


1. Az egyesület vagyonát az egyesület alapszabályában meghatározott célokra kell fordítani. Az egyesület ( közhasznú szervezet ) a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt kizárólag az alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja. / 1997. évi CLVI. tv. 4.§ (1) c) /

2. Az egyesület vagyonát az egyesület elnöksége kezeli.

3. Az egyesület vagyonát elsősorban a tagdíjak, illetve magán -és jogi személyek felajánlásai, támogatásai ,valamint az egyesület gazdálkodásának eredményei képezik.

4. Az egyesületi vagyon felhasználásáról az elnökségnek az éves beszámolója során a taggyűlésen be kell számolnia.

5. Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. / 1997.évi CXVI.tv.4.§(1) b) /

6. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesület tartozásaiért a tagok saját vagyonukkal nem felelnek.

7. Az egyesület pénzeszközeit az elnökség köteles pénzintézeti számlán tartani. Az egyesület számlájáról történő utalványozáshoz, illetve készpénzfelvételhez az egyesület elnökének valamint egy elnökségi tagjának az együttes rendelkezése szükséges. 2002. március 8-tól az erre feljogosított személyek: elnök, kincstárnokkal együttesen vagy elnök , alelnökkel együttesen.


VI. fejezet

Képviselet


1. Az egyesület képviselete az elnök feladata. Az elnök akadályoztatása esetén az egyesületet az alelnökök együttesen képviselik.


VII. fejezet

Az egyesület megszűnése


1. Az egyesület megszűnik ha:

- feloszlását a közgyűlés kimondja,

- más egyesülettel való egyesülését a közgyűlés elhatározza,

- az arra jogosult szerv az egyesületet feloszlatja, illetve megszűnését megállapítja.

2. Az egyesület megszűnése esetén vagyonát egy Szolnok városban tevékenykedő hasonló célú egyesületnek, vagy intézménynek kell átadni, illetve közöttük felosztani.


VIII. fejezet

Összeférhetetlenségi szabályok


1. A vezető szerv (elnökség )határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

2. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) a vezető szerv elnöke vagy tagja,

b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. /1997. évi CLVI. tv.7§(1) bek. b,/


IX. fejezet

Egyéb rendelkezések (Közhasznúsági szabályok)


1. Az egyesület közgyűléséről, elnökségi üléséről a mindenkori titkár olyan nyilvántartást vezet, amelyből a vezető szervek ( közgyűlés, elnökség ) döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya ( ha lehetséges személye ) megállapítható. /1997. évi CLVI. tv.7§(2) bek.a,/

2. Az egyesületnek mint közhasznú szervezetnek a vezető szervei által hozott döntéseket az egyesület az érintettekkel a döntéstől számított 8 napon belül írásban közli. Ezzel egyidejűleg intézkedik a döntésnek a személyiségi és adatvédelmi jogok tiszteletben tartását biztosító nyilvánosságra hozataláról, amely történhet az egyesület székhelyén jól látható helyen történő kifüggesztéssel vagy elektronikus sajtó ( pl. Internet ) igénybevételével. /1997. évi CLVI. tv.7§(2) bek b,/

3. Az egyesületnek mint közhasznú szervezetnek a működésével kapcsolatos irataiba az egyesület tagjai korlátozás nélkül jogosultak betekinteni. A nem tagok a betekintéshez fűződő érdekek igazolását követően jogosultak a vonatkozó iratok megtekintésére. A iratbetekintést az egyesület elnöke koordinálja. /1997. évi CLVI. tv.7§(2) bek.c,/

4. a, Az egyesület, mint közhasznú szervezet működése nyilvános.

Lásd jelen alapszabály:

IV.a,1. pont

IV.b,11. pont

IX.2. pont

IX.3. pont

IX 4. b. pont

b, Az egyesület mint közhasznú szervezet szolgáltatásai igénybevételének módja nyitott ( pl. hangverseny, bál, karitatív tevékenység ) azt a jellegének megfelelően bárki közvetlenül igénybe veheti. Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. Az egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módját az egyesület elnöksége az egyesület székhelyén vagy elektronikus sajtó útján (pl. Internet ) teszi közzé. /1997. évi CLVI. tv.4§(1) bek. a,/

c, Az egyesület beszámolói közlésének nyilvánosságáról akként gondoskodik, hogy a beszámolót az elfogadásról szóló döntést követő 8 napon belül az egyesület irodájában jól látható helyen kifüggeszti vagy elektronikus sajtó ( pl: Internet ) útján teszi közzé. /1997. évi CLVI. tv.7§(2) bek d,/

5. Az egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. /1997. évi CLVI. tv.4§(1) bek. d,/

6. Jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv valamint az 1997. évi CXVI. törvény szabályait kell alkalmazni.

7. Jelen módosított és egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt az egyesület 2002. március 8-án megtartott közgyűlése fogadta el.


Aktuális programok